Külső megfog; belső megtart! ..

Komolyan nem értem az embereket. Miért ragad le mindenki már ott, hogy az illető, hogy néz ki? Sokkal fontosabb dolgok is vannak annál, mint, hogy valakinek milyen alakja van, mennyi pattanása, nagy-e az orra vagy turcsi, jóképű vagy kockafej. Persze attól, hogy én ezeket leírom nem változik semmi. Mégis engem iszonyúan idegesít, ha valakit csak azért löknek a sarokba mert nem szupermoddel, vagy nem úgy néz ki ahogy azt mások elvárják. Attól, hogy valaki nem cérnavékony miért kell rossz embernek titulálni?... Persze ilyenek az emberek. Nem törődnek azzal, hogy szavaikkal mekkora fájdalmat okoznak másoknak. A cím arra utal, hogy előbb a külső aztán a belső, ami amúgy normális is, mert az utcán tényleg nem azt veszed először észre, hogy milyen jófej az illető, hanem, hogy mi van rajta, hogy néz ki. De a saját bőrömön tapasztaltam már hasonlót, csak épp fordítva. Megismer valaki, ráébred arra milyen jó barát vagy, megoszt veled mindent, mindent tudtok egymásról és amikor egy ponton átlibben a dolog és barátságból szerelem lesz, nem csak a szerelmedről, hanem a legjobb barátodról lesz szó. És jól érzi magát veled, mert önmagát adhatja, nem kell megjátszania magát. Ha valaki képes ezekután csak azért véget vetni az egésznek, mert a másik fél nem a világszép nádszál kisasszony, akkor nemtudom ki a rossz és ki a jó.

Lehet, hogy én nem vagyok tökéletes, gyönyörű, vékony, "sexy"...de legalább belül nem romlott mint egyesek...