Elég nehéz időszakon mentem keresztül mostanában. Egy nyári kaland teljesen taccsra vágott . Ilyenkor jó, hogy az embernek vannak barátai akikre támaszkodhat. Hiába mondják a pasik, hogy képtelenek megérteni a nőket, ez ugyanúgy fordítva is igaz. Nem tudjuk mit akarnak, mi jár a fejükben és, hogy mit miért csinálnak. Csak a döntéseik következményeit vesszük észre. Nincs az, mint egy barátságban, hogy egy pillantásból rájövünk mit akar a másik. Jeleket várnak. És azt várják, hogy mindig a lányok kezdeményezzenek. És mi meg pont az ellenkezőjét reméljük. Minden lány azt várja, hogy a srác, akiért oda van, aki tetszik neki, ő lépjen először. Ahogy az egy tündérmesében megvan írva. Viszont volt egy érdekes beszélgetésem egy olyas valakivel, aki nagyon jófej. Igaz még csak 4 hónapja ismerem és lehet, hogy elhamarkodott kijelentés ez, de ezalatt a 4 hónap alatt rengeteg mindent megtudtam róla. Azt mondta a fiúk nevében, hogy ők jelekre várnak. Olyan jelekre amelyek megadják nekik a kezdő lökést, mert igenis félnek a kudarctól. Félnek, hogy pofára fognak esni. De mi van akkor, ha mi lányok próbálunk jelezni, de ők nem veszik a lapot? Mi van akkor, ha nem veszik észre, hogy azok a jelek egyedül csak NEKIK szólnak?!Gyötrődhetünk ezen, de lehet, hogy hiába. Az is lehet, hogy csak nem vesszük észre, hogy ők már rég észrevették azokat a jeleket, csak épp félnek megtenni az első lépést. Azt hiszem eléggé kimerítettem ezt a témát, más nagyon nem jut eszembe. A fiúknak teljesen más az agyműködésük azt hiszem ezzel mindenki egyet ért. :P Na pusszantás mindenkinek! Most van pár ötletem amiről az elkövetkezendő napokban írni fogok, úgyhogy előre is jó olvasgatást.!:)
2008. augusztus 15., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Nagyon is igazad van Lucy.
Más...Kérlek majd nézz fel a blogomra, van ott neked egy meglepi.
Natalie
Pasik... blehh... tavaly nyári kapcsolatom... blehh... Nat&Lucy... jeee!!! :)
Megjegyzés küldése