Kicsit rólam..!

Nah végre kezd készen lenni a blogocskám.xD Hmm...Lehet, hogy kicsit kéne írni magamról.:) 1994. szeptember 2.-án láttam meg a napvilágot vagy inkább azt a sok zöldruhás dokit meg ápolónőt akik mind jelen voltak a születésemnél.:) Mindez egy pénteki napon 14:32 perckor történt. (megkérdeztem anyut:P) Sokat mesélték, hogy a nagyszüleim épp egy hajón ültek amikor megtudták, hogy kicsusszantam anyu hasából. Babakoromból nagyjából ennyit meséltek, nah meg azt, hogy apukám csakis az én kedvemért vágta le a szakállát, hogy a baba bőrömet ne sértse fel vele. Ugye milyen édi? Mellesleg fotókat láttam róla amikor még tiszta dzsumbuj volt az arca és nem szívesen mondok ilyet, de elég ronda volt. xD Amúgy elég pufók baba voltam, de majd megpróbálok szkennelni egy képet, had gyönyörködjetek bennem.:) Ezek után már csak az ovis éveimre emlékszem. Nagyon szerettem oviba járni azt tudom. Volt egy fiú (Andor) akivel összeházasodtam a bokorban.xD Azóta se váltunk el, legalábbis nem emlékszem rá. Oviban még az volt a legjobb, hogy megismertem a legjobb barátnőmet, aki már 11, lassan 12 éve a best. <3 Igen mint minden barátságban itt is vannak összezörrenések, de semmi komoly, mert én nem bírok rá haragudni 2 napnál tovább. Ez kölcsönös is.:) Emlékszem mindig együtt csúszkáltunk egy ilyen nem tom min az ovi falánál. (nah ezt most szépen megfogalmaztam.xD) Oviból nagyjból ennyi dereng, azon kívül, hogy mindig gyalog kellett hazajárnom apuval és mi egy szinte nyíl egyenes úton lakunk, úgyhogy nem volt egyszerű azt minden nap megmászni. :P De csak azért volt ám ez így, mert még nem volt kocsink. Mára már elkényelmesedtem és mindehova kocsival járok. Talán ez a baj.:P Elvileg egy virgonc, nagyszájú, idétlen kislány voltam, de ezt már (talán) kinőttem.:P Nah az oviról ennyit.<3 Mikor 7 éves lettem eljött a suli ideje és háááát.....khm. nem nagyon vártam azt tudom.:D Olvasni már tudtam, fogalmam sincs miért, de igen. Elvileg a nagyi tanított meg szótagolva olvasni. Szóval amikor Ibolya néni az alsós ofőnk megdícsért, mindig tök happy voltam.:) Fúúú ez tök furi. Most, hogy így írok, folyton rámtörnek az emlékek. Minden. Például, hogy a papitól kaptam az első iskolatáskám, meg, hogy első nap a szüleim vártak a suli udavarán és én meg a nyakukba ugrottam mert kaptam egy pirospontot.xD Nah igen. Az első osztály még viszonylag könnyűnek ígérkezett, de aztán nehezedett a matek meg a többi....Mondjuk egészen 6.-ig kitűnő voltam, csak aztán bejött 7.-ben a kémia meg a fizika. Mondanom sem kell, hogy hányadán állok a fizikával. Humán beállítottságú vagyok ez tény. A matek meg a fizika nem az erősségem. Kémiával boldogulok (úgy ahogy),de egyszer egy kémia versenyen majdnem felrobbantottam a sulit. Átkoztak is érte eleget, hogy csak majdnem.:PDe hát könyörgöm! Életemben először csináltam olyat.:D Szóval visszatérve a fizikára: lerontotta a 7.-es bizonyítványomat. Tök pipa voltam a tanárra mert az a 3-as "szépen" virított az ötöseim között. Nem vagyok az a stréber típus, de azért jobb lett volna 7.-ben si kitűnőnek lenni. Nah mind1. Ettől függetlenül jól telik a nyaram és nincs okom panaszra.:D Nah mára asszem ennyi. Ezidáig körülbelül így éltem az életem. Holnap jövök.!<3